Dunántúl

Figyelem! Mielőtt nekiállnátok dolgozni olvassátok át az alábbi instrukciókat!

Feladatotok az lesz, hogy olvassátok végig a szöveget, majd ez alapján készítsetek a kapott lapokra plakátot! A plakátok elkészítésére az óra végéig van idő! A plakátokat következő órán kell bemutatnotok egymásnak!

-A plakátok elkészítése előtt készítsetek piszkozatot egy külön lapra.

-A plakátokra csak címszavakat írjatok fel, bemutatás közben egy külön lapról olvashattok.

-Ha nem fér rá minden információ/kép a plakátokra szóljatok tanáraitoknak, s adunk plusz lapot.

-Igyekezzetek a plakátokat minél szebben megcsinálni, mert a legjobbakat díjazzuk.

-Jó munkát kívánunk! 

Dunántúl
A Dunántúl Magyarország nyugati területének elnevezése, északon, nyugaton és délen az országhatár, keleten pedig a Duna folyó határolja. A Dunántúl három kisebb (trisztikai régióra osztható, a Nyugat-Dunántúlra (Zala megye, Vas megye, Győr-Moson-Sopron megye), a Közép-Dunántúlra (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) és a Dél-Dunántúlra (Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye). Földrajzi tekintetben a Dunántúl része a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység, a Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék. 

Legfontosabb folyói a Duna mellett a Rába és a Dráva, tavai pedig a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Balaton.

FELADAT: Mik azok a Balatoni kecskekörmök? Milyen mondák és legendák övezik kialakulásukat? A tabletek segítségével nézzetek utána az interneten és osszátok meg a többiekkel, amikor bemutatjátok a plakátotokat!

Tájszavak

Dunántúli tájszavak:

viribül = mulatozik

korsó = kancsó

himpér = málna

tixo = ragasztószalag

faragó = ceruzahegyező

Népszokások - lilázás, zöldágjárás

 Zala megyei községekben húsvéthétfőtől pünkösdhétfőig litánia után „liláztak”. A litániáról kijövő nagylányok felvonultak az utcára, összefogódzkodtak, és énekes játékokat játszottak. Ezek közül nem hiányozhatott a „Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű játék, melyben két leány összefogódzva kezét magasra emeli, a sor kígyóvonalban átbújik a leánykarok által alkotott híd alatt, majd újrarendeződik. A hagyományos játékfüzérhez tartozott a „Fehér liliomszál…” játék is:

Fehér liliomszál, ugorj a Dunába, Támaszd meg magadat az arany pálcával, Meg is mosakodjál, meg is törölközzél Az arany kendővel. A „Bújj, bújj, zöld ág…” és más játékok alkalomhoz nem kötött énekes gyermekjátékok lettek.

Ételek

Ételek tekintetében, ha a Kisalföld gasztronómiáját vesszük például, a legjellemzőbbek a különféle kalácsok és lepények, a csíramálé és a zsemlefánk.

FELADAT: A tabletek segítségével nézzetek utána, milyen étel a sterc? Hogyan készül? Keressetek hozzá receptet! A receptet mondjátok el akkor, amikor bemutatjátok a plakátotokat!

Népviselet

A dunántúli népviseltek egyik kiemelkedő csoportját alkotják a rábaközi népviseletek.  A férfiak rendkívül kicsi fejrevalója, télen fekete prémsapka, nyáron fekete pörge kalap, igen nagy tollal, bokrétával. Nyáron kendervászon gatyában járnak. Az ünnepeken a ráncolt gatya alját fehér lapos hímzés, subrika és rojt díszíti. Az ing ünnepeken mindig gyolcs, kézelős, bő ujjú, piros - fehér vagy fehér laposhímzéssel díszített. 

A női ünnepi felső batiszt ingváll, ujja bő. Nyakának és ujjvégének ráncolása is szalaggal szabályozható. Fodrát piros - fehér laposhímzés díszíti.  A  kantáros, vattabéléses szoknya fölött hengeres csípőpárnát viselnek, és afölött piros  flanel, keresztpántos mellényes szoknyát. Ünnepeken 1 - 2 színes, és 4 - 5 fehér, keményített szoknya kerül a felsőszoknya alá, melyen gyöngy és szalagdísz is van. Az alsószoknya fehér csipkéje kilátszhat. Nyakban 7 - 8 sor fújtüveg gyöngyöt, ujjban fehér fodrot is viseltek. Lábbelijük télen a férfiakéhoz hasonló csizma, nyáron kézi kötésú, mintás fehér harisnya és szalagdíszes félcipő.

Kapuvári viselet:

Táncok
Rábaköz egyik legjelentősebb régi stílusú tánca a dus. A dus nevét a régi magyar (de szláv eredetű) duska, vagy a német tusch szóból eredeztetik. A tánc megjelenhetett szóló férfitáncként, páros vagy csoportos táncként.  A szóló férfitánc gyakran a legényavatás próbatételéhez kapcsolódott. A nővel járt páros formái egyszerűbbek, inkább a dél-dunántúli ugróshoz hasonlítanak. A dus ugróstáncaink egyik legfejlettebb változatának számít. Kísérőzenéjét régies dallamok (pl. a Szélről legeljetek… sorkezdetű népdal), kanásztánc nóták (Házasodik a tücsök), vagy németes polka-szerű indulók adták.

FELADAT: Melyik ismert népdalunk szól a táncos videóban? Keressétek meg a szövegét az interneten és a plakátok bemutatásakot osszátok meg a többiekkel is!

A rábaközi dus tánc: