Duna-Tisza köze

Figyelem! Mielőtt nekiállnátok dolgozni olvassátok át az alábbi instrukciókat!

Feladatotok az lesz, hogy olvassátok végig a szöveget, majd ez alapján készítsetek a kapott lapokra plakátot! A plakátok elkészítésére az óra végéig van idő! A plakátokat következő órán kell bemutatnotok egymásnak!

-A plakátok elkészítése előtt készítsetek piszkozatot egy külön lapra.

-A plakátokra csak címszavakat írjatok fel, bemutatás közben egy külön lapról olvashattok.

-Ha nem fér rá minden információ/kép a plakátokra szóljatok tanáraitoknak, s adunk plusz lapot.

-Igyekezzetek a plakátokat minél szebben megcsinálni, mert a legjobbakat díjazzuk.

-Jó munkát kívánunk! 

Duna-Tisza-köze
A Duna-Tisza köze a Duna (a terület nyugati határa) és a Tisza (a terület keleti határa) folyók között eltereülő magyarországi táj, amelynek déli része átnyúlik a mai Szerbia területeire is. Magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét. Régi elnevezése a Két víz köze volt.

A Duna és a Tisza közé eső táj meglehetősen sokoldalú, ide tartozik a Kiskunság, a Kalocsai-Sárköz és a Bácska is, mi ezek közül leginkább a Kiskunsággal és a kunokkal fogunk foglalkozni.

Kiskunság
A Kiskunság Budapest déli része és Szeged között húzódó nagytáj. Nevét a Magyarországon a magyar királyok jóvoltából a XIII. században, a tatárjárás után nálunk letelepedő, török nyelvű kunokról kapta. A Kiskunság lakossága a 16. századra megmagyarosodott és noha a kun nép eltűnt, a kun tudat megmaradt. A 18. század elejére a Kiskunság pusztái szinte teljesen elnéptelenedtek, csak öt nagyobb helysége létezett (Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Kiskunhalas.) Az 1745 utánra tehető újratelepülés során megerősödtek a mezővárosok, ahol a növénytermesztés mellett a rideg állattartás is rendkívül fontos megélhetési forrás volt.

Népviselet
A kiskunsági pásztorok a DunaTisza közi táj jellegzetes figurái. Öltözékük máig őriz ősi elemeket. A kalap süveg alakú, a bő fehér gatyára és ingre ezüst gombú fekete lajbi borult. A gulyások erre subát, a szegényebb pásztorok szűrt vettek. Ezeknek használták a rövidebb változatát is, a szűrdolmányt, mert könnyebb volt benne mozogni. A ködmönt vagy dakuködmönt hímzett piros irhaborítás szegélyezi. Derék alá ér. A juhászok nadrágja térd alatt kibővül, sárgaréz gombokkal. Ezekkel lehetett a nadrágot ki- és begombolni. A pásztorok csizmái hegyes orrúak és magas sarkúak voltak.

A harmadik képen egy kiskunfélegyházi dudás látható a dudájával, a 18-19. század fordulóján.

FELADAT: A tabletek segítségével keressetek rá az interneten a Kiskunsági Nemzeti Parkra! Mit ábrázol a címere? Rajzoljátok le! Ez is szerepeljen a bemutatott plakáton!

Mondókák
Kunmadarason gyűjtött mondóka:

bérem bélő

ékem égő

öcsém üszök

kertem tücsök

becsém becsek

állam hasad

csettem csetteg

szegzem szenneg

togzom torcog

hónom hagyta

gyűrűm kapta

alcsík

balcsík

szencsíg

A mondóka feltehetőleg azért ilyen nehezen érthető, mert ezek a magyar szavak a mára már eltűnt, török eredetű kun szavakat csak hangázusokban utánozzák, jelentésükben semmiképp.

Ételek Jellegzetes kiskunsági étel a kása, ennek elkészítésére a pásztorok több különböző varációt is kitaláltak.

FELADAT: A tabletek segítségével nézzetek utána mi az a kifordított kása, és hogyan készült! Amikor bemutatjátok az elkészült plakátokat, osszátok meg ezt az információt az osztályotokkal is!

Tánc
FELADAT: Mi az a verbunk és kik táncolták? Az interneten nézzetek utána és mondjátok el a többieknek a plakát bemutatásakor! Nézzétek meg az alábbi videót a kun verbunkról. Milyen hangszereket láttok benne?

Kun verbunk: